5. fejezet

Na, a következőt is meghoztam, remélem tetszik.. A One Direction még mindig nincsen benne, de már közeledik az ominózus pillanat.! A kommentekért nem ölök meg senkit.! És nagyon ASDFGHJKLQWERTZUIOPÍYXCVBNM volt a Teen Awards.! Élőben néztem, és jesszusom, mind a 3 díjat elvitték.! El sem hiszem. Életemben először láttam Őket élőben.. 

Az első napok szörnyűek lesznek ilyen szempontból..

De, Anyu intézett nekem egy sulit, ami nem elit és nem sznobokból áll.. Nem kell egyenruha.. Csak egy átlagos gimi.. Alig várom, hogy barátokat szerezzek.! 

4 30-kor megszólalt a telefonom, vagyis kelni kell.. Szívem szerint földhöz vágtam volna, de nem tettem.. Lenyomtam a szundit, és aludtam tovább..

5 perc múlva megint csilingelni kezdett.. Most már nem nyomhattam ki, mert akkor lekéssük a gépet.. Lassú vagyok én ilyen korán.. 

Kimásztam az ágyból bebattyogtam a fürdőbe, valami arcot varázsoltam magamnak, és fölvettem az előre kikészített ruhám.:

Imádom a kéket, szívem szerint csak azt hordanék.! Lementem frissen, üdén és fiatalosan a konyhába, és megcsodálhattam amint Anya holt kómásan majdnem belefejel a kávéjába.. Öcsém eközben éppen az alvás ellen küzd - meg az ellen, nehogy beleessen a müzlijébe.. Emma is valami ilyesmi formát hozott.. Én voltam az egyedüli, aki pörgött.. Jellemző.. De a többiek látványától én is elálmosodtam, és kicsit lankadt az életerőm..

Megkajáltunk, utolsó elrakandó holmijainkat bepakoltuk, és indulás.!

Odaértünk, becsekkoltunk, fölszálltunk, és repültünk.! Életemben először megyek a U.K.-ba.. Nagyon fűt az izgalom, mert sok ott a látnivaló.: a királyi palota, a London Eye, a Big Ben, és inkább fel sem sorolom a többit, mert akkor holnap reggelig itt ülünk.. Az út hosszú, nagyon hosszú.. Zenét hallgattam, filmet néztem, aludtam.. Uncsi volt... 

Aztán megszólalt a hangosbemondó, miszerint leszállunk.

- Végre.! - sóhajtottam fel. Már elültem a seggem.. És akkor megláttam föntről a várost.. Széles mosoly terült el arcomon, miközben az övvel szerencsétlenkedtem.. Siettem, minél előbb meg akartam érezni a londoni levegőt.. 

Ott álltam, és a csomagjaimat vártam Anyu és testvéreim társaságában.. Ez nagyon buli.. Alig várom, hogy megérkezzünk az új házunkba.! És végre találkozzak Apuval.! Ő ott vár minket.. 

A csomagjaink megérkeztek, fogtunk egy taxit, Anya elmondta a címet, és irány az új házunkba.! 

Az út kemény 15 perces volt, de csak azért, mert dugó kerekedett, tehát még rövidebb.. Nagyon jó, hogy ilyen közel van a központhoz.! Sok üzlet mellett haladtunk el, láttam a Tower-hidat, a Big Bent, ez maga egy álom.. Kiszálltunk a kocsiból, és megnéztem magamnak a házat.:

Gyönyörű.! Már most imádom, pedig a szobámat és a belsejét még nem is láttam.. Úgy volt, hogy egyszintes, egyszerű házat veszünk, de olyat nem találtunk.. És ezt Apu baráti áron tudta megvenni.. Apu üdvözölt minket, én sikítva ugrottam a nyakába, Emma és Alex társaságában..

Egész nap csak ültünk az ebédlőben és beszélgettünk arról, hogy ki mivel töltötte az elmúlt időt, és hogy miért is költöztünk ide.. Anyuval csak egymásra mosolyogtunk, és egy "Csak úgy"-ot válaszoltunk.. Sokat javult a kapcsolatunk, örülök, hogy sikerült hatnom rá.. Nagyon hiányzott már.. Végre együtt a család.. És olyan este felé úgy döntöttünk, bejárjuk a házat..  

Íme az ebédlő-étkező.: 

 A nappalink.:

Anyuék szobája.:

Emma szobája.:

 

Alex szobája.:

 

 És az én szobám.:  

  

 Hát, ez lenne az új házunk dióhéjban.. Nekem nagyon tetszik minden.: maga az ország, a város, és a ház.